Nem tudom, ki hogy van vele, de én a nehéz karácsonyi ételek után, kimondottan vágyom valami könnyű finomságra. Mondjuk halra, salátára, valami egészséges, mégis tápláló köretre. Éppen ezért látogattam el újra a Bárka étterembe, ahol többféle hal közül választhattam. Ráadásul az ünnepek alatt mindenki óriási dózist kapott a hazai konyhából, így jólesett megkóstolni az ázsiai ízeket.
A választásom egy vöröstonhal steakre esett, amit bulgursalátával és mentás zöldborsópürével tálaltak. (Ízlés szerint kérhető teljesen atsütve de az étterem mediumként anánlja, és ha ez számít, én is). Megtudtam, volt olyan külföldi vendégük aki 2-2 másodpercesen kérte, ennyi idő alatt pedig csak éppen, hogy kis kérget kapott a hal felszíne.
edf
A Bárka séfje ajánlotta a kardhalsteaket is, grill zöldségekkel, zöld curry mártogatóssal. Ezt leginkább azoknak javaslom, akik teljesen átsütve szeretik a halat. A kardhalnak fehér a húsa, mennyei az íze, érdemes kipróbálni.
edf
Akik viszont nem tudnak dönteni, azoknak a Bárka Haltálat ajánlom, amin vörös tonhal és kardhalsteak, lazac, tintahal, garnéla is található. Így egyszerre sok-sok finomságot kipróbálhatunk. A séf grillezett burgonyaszeletekkel és zöldségekkel kínálja. A tál háromféle hallal kérhető, és ezek mellé még rendelhetünk tintahallat és garnélát. Nem csoda, hogy jelenleg ez az étterem legnépszerűbb étele.
edf
De a halak mellett távol-keleti tészták, börgerek, saláták, grillételek, levesek is kaphatók. Ez utóbbi közül népszerű a ramen és a marha pho, valamint a chowder, amit már remélem mindenki kóstolt karácsony előtt. Most viszont lehet repetázni.
Ma már szinte mindenki ismeri a sushit, és tudja, ez tipikus japán étel. Manapság már a kínai, thai konyha sem áll annyira távol a hazai közönségtől, bár az extrémebb ízeket azért még nehezen fogadjuk el. S miközben megismertünk számos ázsiai receptet, a Távol-Kelet italairól kevés szó esik. Persze ismerjük a szakét, a japánok ősi alkoholos italát, amely rizs erjesztésével készül, de gondoltuk volna, hogy ginben is erősek. Hogy mennyire, azt most eldönthetjük mi magunk is, hiszen a miskolci Bárka étteremben a távol-keleti ízek mellé igazi japán, kézműves gint, az ETSU-t kínálják, amit Mikolcon csak itt kóstolhatnak meg a vendégek.
Egy kicsit utánajártam ennek a ginnek, és kiderült, az ETSU volt az egyik első japán gin, ami elérhetővé vált a piacon. Kivételes ízvilága és stílusa annak a titkos ázsiai receptnek köszönhető, amit már a kezdetek óta alkalmaznak. Az összeállításban találunk borókabogyót, keserű narancsot, japáncitromot, koriandermagot, angyalgyökeret és édesgyökeret is. Ezek közül talán a szigetországban elterjedt citrusféle, a yuzu, azaz japáncitrom a legkarakteresebb. Az ETSU Gin tisztaságának, gyümölcsös jellegének, valamint a sansho borsnak köszönheti méltán kiérdemelt népszerűségét. Egy pohár ETSU nem csupán kiegészíti fenséges vacsoránkat – sokkal inkább megkoronázza azt – vallják a ginszakértők.
A gin tonic kedvelőinek sem kell az ázsiai ízeket keverniük a hazai, európai itallal, hiszen az ETSU méltó párja a japán tonic – Tonic Water Original -, ami citrusosabb, mint a megszokott márka. De mindenki döntse el maga, persze a Bárkában!
Néhány részlet az ETSU ital készítéséről:
Maximum 2500 literes adagokban desztillálják
Naponta egyetlen desztillációs adag készül el
A higítás során használt víz a Hokkaidóban található Taisetsu hegyről származik
Az ital alapját melaszból készült semleges szesz adja
Másodszor is megcsináltuk – adták hírül Osváth Tibor Osi és Fekete Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház tagjai. A tavalyi siker után ugyanis az idén is elindították a Segítsünk közösen egy mosolyért! akciójukat, amelynek keretében a GYEK-ben fekvő gyermekeknek gyűjtöttek pénzadományt. Az idén összegyűjtött több mint kétmillió forintból – félezer ember adakozott – vásárolt ajándékokat hétfőn adták át a GYEK-ben.
Osi és Zsolt kezdetben mindenkit arra kértek, csak száz forinttal támogassa kezdeményezésüket, de többen ennél is nagyobb összeget utaltak, volt, aki 300 ezer forinttal segítette az akciót. Ennek és persze a sok-sok adakozó embernek köszönhetően az idén 2 225630 forint gyűlt össze, ami 120 ezer forinttal több, mint a tavalyi összeg.
A több mint kétmillió forintból négy LED Tv-t vásároltak, ezekből kerül majd a gyermekrendelőkhöz, valamint az intenzív osztályra is. Az adományokból jutott játékokra, könyvekre, lázmérőkre, babakifogókra, etetőtányérokra, a csecsemőosztályra pedig zenélő forgók kerültek. „Vásárlás előtt a GYEK-ben dolgozó orvosokkal és ápolókkal egyeztettünk – éppúgy, mint tavaly -, hogy mire is lenne szükségük” – mondta Osi.
A pénzből még maradt, így az idén a Nagybarcai Gyermekotthon lakóit is megajándékozza Osi és Zsolt. Már eltervezték, oda játszószőnyeget, bébijátékokat, cumisüvegeket visznek, valamint tartós élelmiszereket.
„A tavalyi akciónk alkalmával jó volt látni a mosolyt a gyermekek arcán, olyannyira, hogy ez arra inspirált minket, az idén is elindítsuk a gyűjtést, a hétfői átadás ugyanilyen élmény volt, olyan jól sikerült, hogy nem kérdés, jövőre is megszervezzük az akciót” – árulta el Osi.
Egy életet nem lehet 23 kilónyi csomagba belepakolni. Ez Soltész Gabriellának sem sikerült, ezért két bőrönddel és kiskutyájával vágott neki új életének még október végén. Harmincadik születésnapját már férjével, Wathek Kanzarival (Willy) a tunéziai Sousse-ban ünnepelte. Ennek már két hónapja. Gabi és Wili még soha nem éltek ilyen hosszú ideig együtt, pedig már 2016. szeptemberétől házasok.
Történetüket még 2017-ben írtam meg az Észak-Magyarországba: „Van egy miskolci lány, aki egy tunéziai férfihoz ment feleségül. De csak másfél havonta találkozhatnak, hiszen a férj nem jöhet Magyarországra, a hatóságok szerint ugyanis érdekházasság köttetett. A fiatalok hiába szeretik egymást, egyelőre több időt töltenek a telefonjukkal, mint együtt. A mobilt mindenhova viszik magukkal, és szinte félóránként hívják egymást, hogy megmutassák, éppen mit csinálnak, hol vannak, és kivel. A bürokráciának köszönhetően most csak így tudnak együtt lenni, így tudnak jelen lenni egymás életében….Soltész Gabriella szívesen mesélte el, hogy az elmúlt két évben hogyan változott meg az élete. Persze a szerkesztőségbe is „hozta magával” férjét, Skype-on folyamatosan kommunikáltak.”
Indulásra készen
Pár hete újra megkeresett Gabi, hogy elpanaszolja, azóta még kétszer próbáltak vízumot igényelni, de mindannyiszor elutasították őket, úgy véli, mondvacsinált indokok miatt. „Jelenleg ott tartunk, hogy október óta kint lakom, kiköltöztem, hogy végre együtt élhessek azzal az emberrel , akit szeretek, akit társnak választottam, és akit Magyarország kormánya megbízhatatlannak titulált, ezzel elutasítva a vízumkérelmét. Kiérkezésem után írtam egy levelet az itteni magyar nagykövetségnek, segítséget kértem a kinti életemhez, egy levelet kaptam, ennek lényege: csak akkor segítenek, ha bajba jutok, egyébként meg forduljak segítségért a férjemhez. Nos ennyit Magyarországról, a nemzeti összetartozásról…”
A szülinapi csokorral
Ha a nagykövetség nem is, de Willy és családja sokat segítenek Gabinak a beilleszkedésben. A miskolci nő már munkát is talált Tunéziában, egy német cég ügyfélszolgálatán dolgozik. Itt németül kell beszélnie, férjével angolul kommunikál, de már arabul is megért sok mindent, igaz, az olavasás még nem megy neki. Mint mondta, egyszerre négy nyelv van a fejében.
Munka közben
Kérdésemre, hogy érzi magát Tunéziában, azt válaszolta, minden nagyon jó, szeret kint élni, de mostanra előjött a kajahiány, azaz a hazai ízekre vágyik. „A szüleim küldtek csomagban szalonnát, kolbászt, de otthon külön polcon kell tárolnom, mert a kinti családom „fél” ezektől” – mesélte viccesen. Elárulta, szívesen főzne magyar ételeket, de sok alapanyag hiányzik, így a helyi szállodában, ahol a férje animátor, próbál európai ételekhez jutni. Azért néha kerül csirkehúsleves, magyaros máj is a családi asztalra.
Férje azonban igyekszik széppé varázsolni Gabi első kinti karácsonyát. Szerzett neki fenyőfát, egy barátjuktól kaptak rá égősort, és Gabi szülei is küldtek ki ünnepi díszeket. „Willy testvére meglepett négy gyertyával, hogy készítsek belőle adventi koszorút. Azt minden vasárnap meggyújtom, ilyenkor a férjemnek is kötelezően otthon kell lennie” – árulta el.
Az advent kint sem maradhat el
Itt most 23 fok van napközben, így nincs igazi karácsonyi hangulat – mesélte. – De a szívemben érzem, hogy közeleg az ünnep. Eszembe jutnak az otthoni karácsonyok, de az idén nem utazhatok haza, azért jó lenne egy kis hazai töltött káposzta, gulyásleves, de még a sajtburger is hiányzik.
Gabi idei karácsonyfája
„Néha kicsit egyedül érzem magam itt, de már otthon sem volt jó. Dönteni kellett, vagy kijövök, vagy elválunk. Harminc éves vagyok, nem lehetett tovább úgy folytatni az életem, hogy telefonon beszélgetek csak a férjemmel” – mondta.
Készen a nagykalandraTengerparti séta
Hogy visszajön-e valaha Magyarországra? Erre csak annyit válaszolt: „Otthon kialakítottam az életem, de el kellett jönnöm, ha itt kialakítom, már nem fogok visszatérni.”
Jó itt játszani…Gabit a család is befogadta
Gabiékról írt korábbi cikkemet itt olvashatják el.
Krémes, enyhén csípős, kellemesen melegít, és persze nagyon finom – így tudnám összegezni, hogy milyen is a chowder, amit a napokban kóstolhattam meg a miskolci Bárka étteremben.
Ha már halászlé, akkor nekem a korhely jön be, és ez az amerikai változat – amiben van lazac, garnéla, tejszín, sok zöldség – nagyon is hasonlít a magyar habart változathoz. Annyiban persze nem, hogy nem kell a szálkákat „kerülgetni”, a tengeri halak pedig kellemes sós, plusz ízt adnak a levesnek. Aki megszeretné kóstolni a chowdert, az megteheti a Bárka étteremben péntek, szombat, vasárnap.
Sőt, a karácsonyi asztalra is felkerülhet ez a leveskülönlegesség, hiszen a Bárkában rendelhető:
Micimackó, Malacka, Füles, Nyuszi és Tigris várták együtt a Mikulást a Miskolci Nemzeti Színházban csütörtökön. Énekeltek, táncoltak, de a Jégtündéren, a hópelyheken, Holle Anyón és a hóemberen kívül mást nem sikerült elérniük. Egészen addig, amíg a közönség, csaknem négyszáz gyerek nem segített nekik. A Mikulás hívószava ugyanis a közös ének volt, amitől csak úgy zengett a közel kétszáz éves színházterem. Olyannyira, hogy kisvártatva megérkezett a Nagyszakállú is, táncoló rénszarvasai vontatta szánján. A gyerekek izgatottan találgatták, vajon az igazi Mikulás érkezett-e hozzájuk, de gyorsan megegyeztek abban, hogy a színpadon csakis az igazi, az egyetlen lehet. A kiosztott ajándékcsomagok pedig csak megerősítették ebben a hitükben a közönséget.
Azt bátran állíthatjuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban minden évben december 6-án van jelen a legboldogabb közönség. Ekkor tartja ugyanis a Vodafone Magyarország Alapítvány és a színház a közös Mikulás ünnepségét, amelyen az ország minden tájáról több száz rászoruló gyerek vesz részt. Idén sem volt ez másképp: közel 400 örömtől ragyogó arc sorakozott a nézőtéren az ünnepi színházi előadáson, hogy aztán a várva várt ajándékozáson tetőzzön a hangulat.
Miskolc a Vodafone második otthonaként ismert, itt van ugyanis a szolgáltató Regionális Ügyfélszolgálati Központja, amelynek 600 munkatársa minden évben lelkesen veti bele magát a már hagyománnyá érő, Miskolci Nemzeti Színházzal közös Mikulás ünnepély előkészületeibe. A Vodafone társadalmi szerepvállalása azonban ennél jóval bővebb több tevékenységet foglal magába itt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Az elkötelezett önkéntes csapat rendszeres munkája mellett a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális Iskola Programjával is igyekszik segíteni a régió fejlődését: a Bükkaranyosi Általános Iskola és a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola diákjai is részt vesznek a programban, melynek célja azon fiatalok digitális tudásának fejlesztése, akik önerőből nehezen jutnak hozzá digitális eszközökhöz. A civil életben való jártasság mellett a kulturális életet, a fiatal művészek képzését is fontosnak tartja a Vodafone. Ezért idén is megújították a Miskolci Nemzeti Színházzal 2014-ben kötött támogatói szerződést, melynek keretein belül a szolgáltató 5 millió forinttal támogatta a színházat, és átadták a Vodafone Művész Ösztöndíjakat is hat tehetséges fiatal művésznek. A jövő generációjának támogatása rendkívül fontos a Vodafone-nak – a Mikulás idei miskolci látogatásával is nekik szerzett örömet.
Az idei zenés-táncos előadást Seres Ildikó rendezte, a közönség soraiban pedig a Miskolci Gyermekváros lakói, a Berentei Tündérkert Óvoda Alacskai Kastélykerti Tagóvodájának ovisai, az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény és a Vodafone Digitális Iskola Programban résztvevő Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola tanulói mellett Miskolc város nagycsaládjainak gyermekei foglaltak helyet. Az előadást követően a Mikulás ajándékozta meg a kicsiket, akik felejthetetlen élményekkel térhettek haza.
Felelős vállalatként a Vodafone Magyarország társadalmi felelősségvállalási tevékenysége igen széleskörű és lokálisan is sok területre kiterjed. Mivel Miskolc a vállalat második otthonának számít, ez a régió mindig is kiemelt szerepet töltött be ebben. A regionális Ügyfélszolgálati Központ minden lehetséges eszközzel, nagy erőbedobással segíti a város gazdasági és kulturális fejlődését; a Mikulás ünnepség sem valósulhatott volna meg az önkéntes dolgozók és a Miskolci Nemzeti Színház művészei nélkül.
Alacskáról tíz nagycsoportos érkezett a csütörtöki ünnepségre, többen már nem először jártak a Vodafone Mikulás partiján. Hédi, Levente és Ancsa boldogan mesélték, hogy reggel az óvodában, délelőtt pedig a színházban is találkozhattak a Nagyszakállúval. Oroszné Zsóka, a tagóvoda vezetője gyorsan hozzátette, azért, mert a jó gyerekekhez többször is megy a Mikulás.
Az alacskai jó gyerekek pedig boldogan mutatták a Mikulás-csomagjukat, amiben színes ceruza, sok-sok csokoládé és természetesen csoki Mikulás lapult. De csillogó szemmel meséltek az előadásról is, a lányoknak a táncoló hópelyhek voltak a kedvenceik, míg a fiúkat a mókás rénszarvasok szórakoztatták leginkább.