Gyertek, találkozzunk reggel az E-Fit Miskolcban, Nórinál!

Ha nehezen is, de elvonszoltam magam a hétfői edzésre. Bevallom, az egyhetes ciprusi nyaralás után nehéz volt visszatérnem a hétköznapokba, így a sporthoz is erőt kellett vennem magamon. Muszáj volt, hiszen a török konyha ízeit szeretem, ezért igyekeztem végigkóstolni sokfélét a svédasztalról. Igaz, barátaim mindennap rávettek az edzésre, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a baklavával felvegye a versenyt a testem. Nem vagyok édesszájú, de ennek a keleti édességnek nem tudok ellenállni, imádom, ahogy ragad a mézédes sziruptól. Minden egyes harapás egy cukorsokk, ehhez képest kellett hétfő reggel mindenképp elmennem edzeni.

A képen a következők lehetnek: Rita Szántó, állás és belső tér

Mint már többször írtam, a kardió edzések mellett nekem az e-fit jön be a leginkább. Gyors, hatékony, és a gerincsérv tüneteinek a kezelésére a legjobb. Ráadásul Nóri mindig ráérez arra, hogy mire van szükségem, ha kell erősebb, ha kell még erősebb edzést tart. Lazsálás nincs, ma reggel sem engedte. Nem is baj, így a program végén büszkén veregettem meg a saját vállam.

S hiába volt nehéz a reggeli indulás, edzés után sokkal frissebbnek éreztem magam. Korábban elképzelhetetlen volt számomra, hogy reggel, délelőtt sportoljak, de mostanában érzem, sokkal jobb így indítani a napot. Ilyenkor még van energia, kedv – jó, az nem mindig -, ráadásul egésznapra feltöltődöm.

Most pedig egy akció is segíti, hogy minél többen edzenek reggel. Az E-Fit Miskolc most napijegy akciót hirdetett. AKi reggel 9 és délután 3 óra között megy edzeni hozzájuk, annak csak 2000 forintba kerül egy alkalom. Az akció szeptember 11-től 30-ig érvényes.

 

A Bükki borok a Michelin-csillagos ételekhez is passzolnak

Nehéz helyzetben vannak a Bükki borvidék borászai: egyrészt meg kell felelniük az évszázados hagyománynak, valamint fel kell venniük a versenyt két olyan neves borrégióval, mint Tokaj-Hegyalja és az Egri borvidék. Bevallom, nekem az előbbi a kedvencem, lokálpatriótaként minden budapesti étteremben a tokaji borokat keresem, kérem, ezzel is megerősítve, hogy igenis van keresletük. Persze, némelyik nem szorul az én támogatásomra, de jólesik a hazai ízeket fogyasztani az ország más pontján is. Igazából Miskolcon is szívesen venném, ha a helyi borászok alkotásait kóstolhatnám meg, de úgy tűnik, erre még várni kell. Valamiért a miskolci éttermek közül csak kevesen vállalják fel, hogy a Bükki Borvidék borait forgalmazzák, miközben egészen kiváló nedűk készülnek helyben is, csak két ilyen borrégió között nehéz érvényesülni.

Talán majd most, hiszen három bükki borász – Sándor Zsolt, Borbély Roland és Hajdu Roland – egy évvel ezelőtt úgy döntött, eredet- és értékvédelmi közösséget alapítanak, így jött létre a Szövetség a Bükki Borvidékért. Céljuk az volt, hogy egy saját szabályrendszerű termelői csoportot hozzanak létre, amely kijelölt, szigorú követelmény-rendszerben évről-évre kimagasló minőségű és a termőhelyeiket magas szinten bemutatni képes borokat alkot. Ez a követelmény rendszer pedig a következő: a Classic Bükk és a Terroir Bükk, valamint a bükkbor. Ez a szentháromság különböző karakterű, de kiváló minőségű borokat takar, különböző árfekvésben.

Az első, a Classic, ahogy Sándor Zsolt fogalmazott, megengedőbb, lazább rendszer, nem feltétel a bioművelésű szőlő, az ára valahol a 2000-2500 forint közé tehető majd, de a termelő dönti el. A Terroir már egy magasabb értéket képviselő bor, mely 5000-6000 forinttól indul. A borok mindegyikét a Szövetség ellenőrzi, függetlenül, hogy melyikben szeretne indulni a borász, amely tulajdonképpen egyfajta garancia is a vásárló felé, hogy a bor a kategóriájának a meghatározott szintjét hozza. Ezt úgy érik el, hogy ellenőrzés alatt tartják a teljes borkészítést, a szőlőmetszéstől a palackozásig, és végül úgynevezett vakkóstolással döntik el a pályázó borok közül, melyik érdemli ki ezt a címet.

A harmadik kategória a bükkbor lesz, amely Olaszrizling, Chardonnay és Zenit borok házasításából áll majd. Sándor Zsolt hangsúlyozta, a Zenitet tűzték zászlójukra, mert itt a Bükki Borvidéken olyan mennyiségben van telepítve, hogy ezzel foglalkozni kell. Másrészt pedig kellett egy olyan fajta ami még nem „foglalt”. Arról nem is beszélve, hogy sok arca van ennek a szőlőfajtának, ráadásul az itteni klíma kedvez is a termesztésének. „A bükkbor kapcsán az a terv, hogy ezt a három fajtát egyenlő arányban házasítjuk, s ha a borász szeretné, akkor még akár 10 százalékban más egyéb, nem illatos szőlőfajta is hozzáadható majd a bükkborhoz. Ez is szabályozva van, például ez a bor csak reduktív eljárással készülhet majd, így tudjuk garantálni az állandó minőséget és a bükkbor egyfajta egységes minőségét, egységét” – árulta el. Részleteket a terroirbukk.hu oldalon olvashatnak.

A szövetség egyik alapítója beszélt arról is, hogy mennyire fontos egy ilyen érdekképviseleti szövetség, hiszen a Bükki borvidék zsugorodik, egyre kevesebb képzés van, és nagy baj, hogy nincsenek fiatal borászok. Innen, talán nem túlzás mélypontnak nevezni a jelenlegi helyzetet, kell felállniuk a bükki borászoknak, és felfejleszteni ezt a borrégiót oda, ahol egykor, évszázadokkal ezelőtt volt.

De hol is volt? A XVIII. századból fennmaradt írásokból kiderül, Miskolc hírnevét a borművelésnek és méhészetének köszönhette. Egyes írásos emlékek szerint a város neve sem véletlen, egészen pontosan borának mézes íze után kapta: Mézkolts, azaz Mézes kulcsnak hívták. Sok helyen említik, hogy a miskolci bor a tokajival egy időben kezdett elhíresedni, sőt a két nedű hasonlított is egymásra. A legjobb, szőlőtermesztésre alkalmas dombok az Avas és a Tetemvár voltak, ezeket már a középkorban is művelték. S érdemes megemlíteni Miskolc borospincéit, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tokaji bor ismert legyen, hiszen Miskolc meghatározó kereskedelmi háttérrel szolgált.

„A bükki bortermelői kultúrát az alapoktól kell újraépíteni, a fiatalokat rávenni, legyenek szőlészek, borászok, de ehhez kell természetesen a produktum, a marketing, és eredmények” – sorolta Sándor Zsolt. Azt azért még elárulta, ha Miskolcon sok helyen nem is találunk helyi borokat, de Budapest Michelin-csillagos éttermeiben már ott vannak. 

Nyálcsordító nemzetközi cukrászati verseny lesz Szikszón- szeptemberben lesz az édesszájúak eldorádója

Cake de la Cake néven Magyarország első nemzetközi torta desing versenyét rendezik meg Szikszón szeptember 14-én. A Szikszó Önkormányzata támogatásával Sylvia Elba es Dr. Lenkei Ferencné szervezésében megvalósuló első ilyen hazai versenyről péntek délelőtt tájékoztatták a sajtót.

A Cake de la Cake célja többek között az, hogy külföldi és magyar cukrászoknak, ipari tanulóknak és hobbi cukrászok számára lehetőséget biztosítson nemzetközi megmérettetésre. A szikszói verseny négy nyertese jogosult majd arra, hogy Londonban részt vegyen a Cake Internationalon és Párizsban a Sugar Parison .

Takács Lászlóné alpolgármester elmondta, örömmel karolják fel ezt a versenyt, amely szervesen illeszkedik a harminc esztendős város jubileumi rendezvénysorozatába.

A versenyen való részvételről, a nevezésekről,  a zsűrizésről, részletes programról a szervezők részéről Sylvia Elba tájékoztatott. Elárulta, ő maga Londonban él, ahol nagy tradíciója van az ilyen versenyeknek . Ott például gyakran kétezernél is többen neveznek be a vetélkedőre.

Rákérdeztem, hogyan kell egy ilyen versenyt elképzelni. Elmondta, hogy az indulók nem a helyszínen, nem a nézők szeme előtt alkotnak.  A versenyre kétféle művel jelentkeznek: egy ehetővel és egy cukormázas formátumúval. Ma már ezeken a nemzetközi cukrászati  seregszemléken gondolnak a cukrosokra, a liszt- és a gluténérzékeny édesszájúakra is. Természetesen lehet majd kóstoló jegyeket is vásárolni, s a látogatók is szavazhatnak.  Lesz közönség díj is. A helyezettek egyben lehetőséget kapnak a jövőre megrendezendő londoni és párizsi tortasütő versenyen való részvételre. Sőt a verseny anyagi támogatást nyújt legalább két cukrásztanulónak is a kiutazáshoz, a versenyen való részvételhez.

Mivel magam is édesszájú vagyok és nehezen tudom elképzelni, hogy egy ünnepi ebéd után ne szeleteljünk fel egy csillagszórós, tűzijátékkal feldíszített cukrászati remekművet, okvetlenül megnézem a versenyt. Sajnos egy kérdésre nem válaszoltak, hogy kik neveznek be a régióból. Jómagam a fővárosban a Daubnerékat tartom a legjobbnak, de helyből a miskolci Kisgergely Zsolt cukrászata is az élvonalban van.

Egyébként köztudott, hogy augusztusban, Szent István napja előtt megszavazzák, megválasztják az ország tortáját. Emlékezetem szerint minden alkalommal valamilyen jellegzetes magyar gyümölccsel ízesítik, dekorálják ezeket. Az utóbbi évek nyertesei biztosan megjelennek majd a zsűri előtt. Sajnálom, hogy ebből a tisztes ítélőbizottságból  kihagytak. Kár mert ilyen ügyekben megvesztegethetetlenül korrekt vagyok.

szantograf.hu

 

Kerényi László képei

Miért jött el újra a jósok ideje? Ha már mágia, akkor mit válasszunk?

Ki tud ajánlani megbízható jóst? Ismer-e valaki jövendőmondót? Ezekkel a kérdésekkel egyre gyakrabban találkozom a közösségi oldalakon. Arról nem beszélve, hogy a tévécsatornák is egyre-másra hirdetik a magukat jövőbelátóként aposztrofáló varázslókat, meg a mindenféle pénzenergiával hitegető mágusokat, vagy sokkal inább álmágusokat. Éppen ezért elkezdett érdekelni, miért is tért vissza a jósok ideje, miért hiszünk nekik, miért akarjuk szinte rögeszmésen tudni a jövőt, miért akarjuk mindenáron, mágikus segítséggel befolyásolni az életünket. Hiszem, nincsenek véletlenek, ezért, amikor egy közösségi oldalon összeakadtam Sibillával – így nevezi magát -, akkor gondoltam, itt az ideje, hogy egy „szakmabelitől” kapjak válaszokat a kérdéseimre. Majd később kiderült, ő maga elítéli a jóslást, és óva int tőle mindenkit. Hogy miért?
„Mert túl nagy kárt tudnak okozni a léleknek, a testnek és a szabad akaratnak” – érkezett a gyors válasz Sibillától. Aki vallja, az életünket igenis tudjuk irányítani, szabad akarattal döntéseket hozhatunk. Viszont, ha közben jósoltatunk, máris letérünk a helyes útról, mert arra koncentrálunk amit a jós mondott, mindegy, hogy az jó, vagy rossz, és itt már beindul a vonzás törvénye.
Képtalálat a következőre: „jóslás”
Sibilla szerint is ma már szinte divattá vált, hogy jósokhoz fordulunk, ha valami nem sikerül az életünkben. „Bár mindig is léteztek jövendőmondók, de korábban csak kevesen hittek nekik. Most egyre többen keresnek fel jósokat, mágusokat, mert ahogy az emberek egy bizonyos problémához érnek, tőlük várják a megoldást. Sőt, egyre többen kérnek szerelmi kötést, ami hatalmas bűn – figyelmeztet Sibilla. – A célszemély szabad akaratát eltérítik, és tévútra küldik, amiből később csak boldogtalanság lesz mindkét fél számára. Viszont a kötés által egy életre össze vannak kötve, és ez már sajnos igazi fekete mágia.
Képtalálat a következőre: „angyali segítők”
A kérdés persze adódott, mivel ő maga lelkitisztítást „kínál”, akkor hogyan dolgozik, amit ő végez, miben különbözik egy jós munkájától. „Az általam végzett rituálék a fehér mágián belül vannak, amihez az angyalok áldásukat adják, és segítik a munkánkat. Minden egyes vendég kérése előtt a legfontosabb megvizsgálni az adott problémát, és az angyalok segítségével, áldásukkal tovább lehet dolgozni, megoldani a kialakult helyzetet. Ha egy munkára nem kapok angyali engedélyt, nem végzem el, hiszen anélkül már fekete mágia lenne. Az Isten és az angyalok tudják jól, hogy ki az, akinek, és akin lehet segíteni. A jóslást én konkrétan fekete mágiának tartom, mert az Isten nem fogja a kártyákból megmutatni senkinek a jövőt, ez egy hatalmas tévhit. Persze életvezetési tanácsadással vázolhatjuk a vendégnek a ráváró feladatokat, így segíthetjük őt” – sorolta.

Képtalálat a következőre: „szibilla”

Mi az, amit ő kínál a tőle segítséget kérőknek? „Lélektisztítást, szerelmi harmonizálást, túlvilági lények átjuttatását a fény felé, felhalmozott negatív energiák eltávolítását, különböző problémák megoldását, természetesen a fehér mágia keretein belül maradva” – válaszolta. Hozzátette: „Ezekhez a rituálékhoz elsősorban hitre van szükség. Minden rituálé személyreszabott, mindenki a saját hálószobájában kell, hogy elvégezze, miközben telefonon tartjuk a kapcsolatot. Egy friss fotóra van szükségem, abból látom a vendég szemeit. A szem a lélek tükre. Megvizsgálom és elmondom, mi az amiben tudok segíteni, és miben nem. Amiben úgy gondolom hogy tudok, ahhoz először engedélyt kérek az angyaloktól, illetve áldásukat kérem a munkánkhoz. Ha az adott kérésemre nem adnak áldást, akkor ellátom a vendéget életviteli tanácsokkal, az már rajta múlik, hogy megfogadja, vagy sem.

Képtalálat a következőre: „angyali jóslatok”
– Negyedszázada végzem az angyalsegítői munkámat, ha nevezhetem így, mert igazából ez az életem is, amit tiszta szívből végzek minden vendégemnek – mondta Sibilla. – A visszajelzéseim nagyon pozitívak, amit köszönök nekik és az angyaloknak. El is várom tőlük, hogy ne csak akkor hívjanak, amikor probléma adódik, hanem örülni is szeretnék velük együtt az új, boldogabb élettörténéseiknek. Általában mindenkivel kapcsolatban maradok, aki hagyja, és nem választja tanácsaim ellenére a fekete mágiát. Angyali lelkitisztítás során minden ember megszabadul a felhalmozott negatív energiáktól, ami blokkolást eredményez az élet területein. Vannak jósok, akik más hatalmú erőkkel dolgoznak. Amit tanácsolok, mindenképp győződjenek meg arról, hogy a segítő személy angyalok segítségével végzi-e a rituálékat.
Képtalálat a következőre: „angyali segítők”
Sibilla, bár nem miskolci, de már több embernek segített itt is. „Nem jósolt, de megmutatta az irányt, vázolva, hogy van választási lehetőségem. Megnyugtató, hogy nem csak akkor hívhatom, ha baj van, nem csak addig tart a „kezelés”, amíg fizetek, hanem bármikor, bármivel megkereshetem, segít. Azt hiszem, ez az igazi angyali tulajdonság” – fogalmazta meg egyikük.
Ha többre is kíváncsiak, Sibillat a Facebookon is megtalálják. Kérdezzék bátran!

A Gönci Barack Vigasság kicsiben, de Budapestre is ellátogat

A Czakó Kert szombati Piaczán július 13-án, a budapesti Gönci Barack Nap keretén belül őstermelők kajszibarackjai játsszák majd a főszerepet.

Idén nyolcadik alkalommal rendezték meg a Gönci Barack Vigasságot, amely idén kicsiben Budapestre is ellátogat. A szervezők a hazai kulinária különlegességeire, valamint a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, a fenntarthatóságra való ösztönzésre, továbbá a tudatos fogyasztásra és a környezetvédelemre is kiemelt figyelmet fordítanak.

A jó hírünk pedig, hogy a Czakó Piacz otthont ad majd a Gönci Barack Napnak is, ahol bárki megvásárolhatja a frissen leszedett, ízletes kajszibarackokat. Igaz, a térség látványát – a völgy és a hegyek lankáit – nem lehet reprodukálni, de a régió egyik kincsét, az eredetvédett kajszibarackot Budapestre lehet vinni. Közkívánatra szombaton 8 és 14 óra között a Czakó Piaczon Gönci Barack Nap kerül megrendezésre: „Rengeteg ilyen irányú kérdést érkezett hozzánk és sokan kérték, hogy hozzuk Budapestre a barackot, hiszen nem mindenki tud leutazni Boldogkőváraljára. Ráadásul jóval kisebb is az ökológiai lábnyoma, ha mi, egyben visszük a fővárosba a friss, gönci kajszibarackot, mintha a családok egyesével, autóval utaznak el érte, bár hozzáteszem, mindenkit bármikor örömmel látunk” – meséli Czakó Mónika, a Gönci Barack Vigasság főszervezője és a BESTILLO társtulajdonosa. A szervezők örömmel csatlakoztak a műanyagmentes júliushoz és száműzik a műanyag csomagolást a Piaczról: a barackokat igény esetén papírdobozokban vihetjük majd haza.

A piacon több, helyi őstermelő barackjait lehet majd megvásárolni, és mindenki a saját szája ízlés szerint készíthet el belőle – bármit. Elő a családi receptekkel és (be)főzésre fel!