Elültették a “tananyagot” a Miskolci Egyetem egyik kiskertjében

Ezentúl nem kell a Miskoci Egyetem egész területét és a környező erdőket bejárniuk az Egészségügyi Kar hallgatóinak, ha gyógynövényekről tanulnak. A tananyag ugyanis helybe jött, igaz, egy kis segítséggel. Pászk Norbert, a kar egyik mestertanára ugyanis kitalálta, az intézmény előtti kiskertet érdemes lenne gyógy- és fűszernövényekkel beültetni. Ötletét támogatta Kiss-Tóth Emőke, az Egészségügyi Kar dékánja, így a közelmúltban megrendezett Stefánia konferenciához kapcsolódóan, egyetemi forrásból megvalósult a kert.

Norbert közel harminc féle gyógy- és fűszernövényt ültetett a campus egyik kiskertjébe. Megtalálhatjuk itt a babérlevelet, a tárkonyt, a kúszó rozmaringot, a rebarbarát, a lestyánt, a citromillatú kakukkfűvet, és még sorolhatánk. Míg mi bosszankodtunk a napokban hullott sok-sok eső miatt, Norbert örült, mert a csapadék kedvezett a növényeknek. Azt mondta egy-két hónap múlva meg lehet ejteni az első gyógynövény-gyűjtést. “Amint leszedtük a terméseket, leszárítjuk azokat, és télen kiváló lesz a tanórákra. A diákok megnézhetik, meg is kóstolhatják a szárított gyógyfüveket. Ezek a növények nem igényelnek különösebb gondoskodást: tavasszal, ősszel metszeni kell, évente háromszor betakarítani” – sorolta a mestertanár.

Norbertet kedvenc gyógynövényéről is kérdeztük, elárulta a körömvirág a favoritja. “Univerzális, szinte minden bajra jó, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, keringésjavító, de emésztésre is kiváló, sőt a daganatos betegségekre is javasolják. Szent Hildegárd természettudós halálvirágnak is nevezte, utalva arra, hogy még a halálból is visszahozza a beteget. Amellett, hogy gyógynövény, salátaként is fogyasztható, igaz, kicsit keserű, de egészséges. Fűszerek közül viszont a lestyán a kedvencem, amit Maggi fűnek is neveznek, mert sok ételízesítőnek ez az alapja. Vízhajtó hatású, vesetisztító, szívritmuszavarokra is kiváló, teaként is fogyasztható, igaz, ez a legtöbb fűszernövényre jellemző” – mondta a mestertanár.

„Hazánkban 400-féle gyógynövény van, ezek közül én – a külföldiekkel együtt – közel 300-félét ismerek. A baj, hogy az évszázadok alatt sokat felejtettünk, van olyan növény, amit nem ismerünk, nem tudjuk, mire jó. Vannak a megszokott, közismert gyógynövények, de ha egy újat szeretnénk bevezetni, ami lehet, sokkal jobb a másiknál, nehéz elfogadtatni” – vélekedett.

Hangsúlyozta azt is, szinte minden betegségre megvan a gyógyír – akár több is – a természetben. Éppen ezért mindenkinek ki kell tapasztalnia, számára melyik a megfelelő. „Azért bizalmatlanok az emberek a gyógynövénnyel való gyógyítással szemben, mert nem mindenkinél érezhető azonnal a hatás. Van, akinél 2–3 hét, de akad, akinek éveket is kell várnia a gyógyulásra. De az is baj, az egészségügyi szakemberek sem mindig ajánlják a betegnek” – tette hozzá.

Norbert állítja, a kar hallgatóit érdekli a természetgyógyászat, ők maguk is használják a gyógynövényeket, és kíváncsiak is ara, mi-mire való. Korábban, fitoterápia órán bejárták a campust, mert a gazos részeken is megterem számos gyógynövény, így helyben ismerkedtek ezekkel, de ma már a kar előtti kiskertig is elég menni, megteremnek ott is a legfontosabb “tananyagok”.

Comments

comments