Egy padlizsán nem is végezhette volna szebb és jobb helyen

Valami gyorsan elkészíthető, könnyű ebédre vágytam ma. Valami olyanra, ami szinte magától elkészül. Ráadásul eljött az ideje annak is, hogy a napokban ajándékba kapott cserépedényemet kirpóbáljam. A hűtőben felfedeztem egy magányos padlizsánt, ami már romlásra volt ítélve, de a 24-ik órában megmentettem, így finom ebédként végezte.

Felkarikáztam a padlizsánt, egyenesen a cserépedénybe (annyira szép, hogy először sajnáltam befogni sütéshez). A gyümölcsdaraboknak (igen,  padlizsán gyümölcs) chilli olajból, szójaszószból, pici sóból, borsból és tahiniből finom pakolást készítettem. Hagytam, körülbelül 10 percig, hogy a padlizsánt átjárják az ízek, majd beraktam a tálat a sütőbe. Bevallom, türelmetlen voltam, de most nem elsősorban a padlizsán miatt, inkább a tálat akartam tesztelni. Percenként kapcsolgattam a sütőben lévő villanyt, hogy lássam, ahogy a szaft a hőtől elkezd pötyögni, a tahini szép lassan ráolvad a padlizsándarabokra, és az egész étel egy kellemes, pirult, szaftos álagot kap.

Közben persze előkészítettem a teljes kirölésű lisztből készített tortillát, vágtam a friss zöldségekből (néhány szem sárga paradicsom, uborka, hónapos retek) és készítettem egy öntetet is. Telfölt összekevertem ajvárral, ezt kentem alapnak a tortillába. Miután a padlizsán szeletek megsültek, kivettem a tálat a sütőből, az ételt megszórtam friss petrezselyemmel, és pár percig hagytam hűlni. Majd a sült gyümölcsöt az ajváros szószra fektettem, összetekertem a tortillát és kezdődhetett az élvezet…

Közben pedig néztem az ajándék tálamat, amiről most már tudom, nem csak szép, de hasznos is. Egészen különleges ízt kapott benne az étel, ráadásul tényleg pillanatok alatt elkészült a sült finomság. Ez nem a reklám helye, csak a barátságé, ezért mindenkinek ajánlom, hogy nézzen be a happybag.hu oldalra, ha ilyen tálat, vagy egyéb különleges konyhai eszközt szeretne. Én eldöntöttem, szép sorban tesztelgetem a többi kütyüt is, amit háziasszonyoknak ajánlanak.

Szóval: happybag.hu

Szerző:

Szántó Rita

n.szanto.rita@gmail.com