Szakácsból lett cukrász, egy véletlennek köszönhetően. Spanyolországban volt gyakorlaton, amikor egyszercsak a konyháról áthelyezték a cukrászatba. Akkor megtetszett neki a szakma, és az interneten keresgélve olyan színes, kreatív cukrászalkotásokat látott, hogy úgy érezte magát, „mint Alice csodaországban”. Ott s akkor végérvényesen eldöntötte, cukrász lesz. Ennek még alig négy éve, de Nagy Csaba máris megnyerte a Nemzetközi Cukrász Világbajnokságot, amit az elmúlt héten rendeztek meg Riminiben. Csabával az Avalon Ristoranteban beszélgettünk, ahol már második éve dolgozik cukrászként.
– Ez volt a második versenyem, tavaly Luxemburgban voltam egy megmérettetésen, akkor csapatunknak bronzérmet sikerült szereznie – mesélte Csaba. – Most ketten indultunk, Kézi Sárával, aki a baktalórántházi Fenyves szálló cukrásza. A nemzeti válogatott tagjaiként jutottunk ki a világbajnokságra, amire – mint ahogy a sportolók teszik – mi is gyakoroltunk, készültünk, próbáltuk a recepteket. Két versenyfeladatunk volt, egy tortát és egy tányérdesszertet kellett készítenünk, mindössze 3,5 óra alatt. A tortánk egy csokoládés currys alkotás lett, karamelizált fenyőmagropogóssal, anánász-kókusz zselével és étcsokoládés mousse-al. A tányérra pedig bazsalikomos zöldteás piskóta került, zöldteás tejcsokis ganázzsal, mandularopogóssal, sóskaramellás vaníliás namelakával – ez egy japán krém – és zöldteás málnás fagyival. A recepteket én találtam ki, majd Sárával együtt finomítottuk az ízeket. A versenyen kikötés volt, hogy a szponzorok termékeit használjuk, ezért került zöldtea, illetve gyümölcspüré az édességekbe. De a desszertek mellett a körülményeket is értékelték, például a hűtőt is megnézték, a tisztaságot, ezekkel jelentős pontokat lehetett szerezni.
Kérdésünkre, hogyan került a nemzeti cukrászválogatottba, Csaba elmondta, szakmai alapon válogatták be, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség ajánlására. „Nagy dolog, hogy 26 évesen egy ennyire komoly versenyen aranyérmet szerezhettem, de nincs megállás, készülni kell a 2020-as megmérettetésekre. Jövő februárban lesz egy cukrászolimpia, majd nyáron Szentpéterváron a mostani verseny döntője, Riminiben ugyanis az európai selejtező volt. A döntőre egy tortát kell készítenünk, tányérdesszertet, és csokoládé artisztikát.”
Az Avalon Ristorante cukrászata minden feltételt biztosít az ifjú cukrász számára, Csaba és csapattársa ott gyakorolhattak, kísérletezhették ki az aranyat érő desszerteket. Az étterem vendégei pedig jól járnak, hiszen Csaba egy-egy ötletét, saját receptjeinek végeredményét meg is kóstolhatják. Sőt, a világbajnokságra való felkészülés alatt szinte folyamatosan tesztelték a vendégeken a desszerteket.
Miért szereti csinálni? – kérdeztük. „Boldogsággal tölt el, hogy örömöt okozhatok másoknak, és boldogság, amikor a szakmai is rácsodálkozik egy-egy alkotásomra” – válaszolta.
Csaba a modern cukrászatról is elmondta a véleményét, kiemelve, hogy erre a vonalra jelenleg a franciák vannak nagy hatással. „Nem vagyok híve az újragondolásnak, amit egyszer kitaláltak, az úgy van jól, nem kell hozzányúlni, nem kell bolygatni. Sok új alapanyag van – Ázsiából, Dél-Amerikából -, éppen ezért sok újat lehet készíteni, lehet ötletelni, kísérletezni.
Amikor a kedvenc süteményéről kérdeztük a cukrásztól, kitérő választ kaptunk: „Nem vagyok édesszájú, inkább az ízek között vannak kedvenceim. Szeretem a savas ízeket, ezek mellett a mogyorót, karamellát.”